Számos választások előtti utolsó közvéleménykutatás került publikálásra. Várhatóan mi is az utolsó előrejelzésünket közüljük a választások előtt. A szavazás közelsége jelentősen csökkenti a modell belső bizonytalanságát.

Mesterséges intelligencia alapú előrejelző modellünk szerint a Fidesz növelte előnyét az orosz-ukrán háború kitörése óta, viszont némileg visszaesett a március közepéhez mértekhez képest. Támogatottságának így is stabil előnye van az ellezékéhez képest. Ez mandátumra lefordítva az arányosnál nagyobb különbséget jelent, mely stabil többséget biztosítana a jelenlegi kormánypártnak a következő parlamentben.

30.000 szimulációt lefuttatva azt látjuk, hogy minimális az esélye, hogy az ellenzék több szavazatot szerezzen a választásokon és szinte mikroszkpikus, hogy ez mandátumtöbbséget is eredményezzen számukra (köszönhetően a választási rendszer kialakításának). Alacsony, de nem elhanyagolható a valószínűsége, hogy a Fidesz 2/3-os többségre tegyen szert.

Megvizsgálva néhány valószínű és kevésbé valószínű eseményt az alábbiakat kapjuk:

A levélszavazatok hatása az eredményekre

Több visszaélés gyanús eset került nyilvánosságra a levélszavazatok körül. A legutóbbi parlamenti választásokon a levélszavazatok egy extra mandátumot eredményeztek a Fidesznek (a levélszavazatok 95%-át gyűjtötték össze), ami bár nem tűnik soknak, de éppen biztosította a 2/3-os többséget.

A fenti előrejelző modellben megvizsgáltunk két további lehetőséget. Az egyik mi történne, ha nem lennének levélszavazatok, a másik pedig mi lenne, ha duplájára nőne a levélszavazatok száma. Az látszik, hogy bár ez plusz-minusz egy-két szavazatot eredményezne egyik vagy másik oldal javára, de döntően nem befolyásolná a választások kimentelét, nem növelné jelentősen sem a fideszes 2/3 sem az ellenzéki győzelem esélyét.